Itt vagyok

Sziasztok!
Elkövettem a legnagyobb hibát, amit egy blogger elkövethet.Nyomtalanul eltűntem, rengeteg időre. Semmi életjelet nem adtam magamról és ennek gondolom meglesz a böjtje.
Nem szeretnék értelmetlen kifogásokat gyártani,de muszáj megjegyeznem, hogy nem azért nem hallottatok rólam mert meguntam ezt az egészet vagy valami problémám volt. NEM!

Boldog voltam és élveztem az életemet. Az érettségi után olyan dolgokra is jutott időm, mint mondjuk elmenni és órákig csak sétálni a kiskutyámmal vagy a rég tervezett programokat megvalósítani a barátaimmal.
Hajnalig bent maradtunk a városban és beszélgettünk vagy táncoltunk. Nyári bakancslistát terveztünk, aminek a felét sikerült megvalósítanunk. Spontán strandolásokba és koncertekbe vágtunk. Rájöttem,hogy nem tervezhetem meg életem legapróbb mozzanatait,  hagytam, hogy sodorjon az élet. Közelebb kerültem egy fiúhoz, akiről azt hittem csak barátok vagyunk. Elengedtem azokat az embereket, akik nem tettek semmit azért, hogy az életemben maradjanak és még közelebb engedtem azokat a csodálatos személyeket, akik boldoggá tettek és ott voltak számomra ha éppen a világ összeomlani készült körülöttem.
 A nyár rengeteg kapcsolatomat elrendezte és bizony volt olyan, hogy nekem kellett a vállamat tartanom az embereknek körülöttem. Új embereket ismertem meg, akikkel a nyár folyamán többször is összeakadtam teljesen véletlen. Hiszen néha a véletlen is direkt történik. Mert van akinek az életünkben kell lennie.
Sokat tanultam és buliztam. Olyan élményekben volt részem, amik örök nyomot hagynak a lelkemen és talán életem egyik legszebb és leggazdagabb időszaka van mögöttem. Rájöttem, hogy minden okkal történik és a sok nyálas idézet igaz. HA ragaszkodsz hozzá sosem lesz a részed, de ha elengeded felszabadulsz.Szabad leszel. Könnyebb.
Sírtam azokért, akik elmentek, nevettem azokkal, akik maradtak és rengeteg új emberrel beszélgettem.Hihetetlen hogy egy fesztivál képes arra, hogy megmutassa ki az akire számíthatsz az életben. Életem első fesztiválja hatalmas kellemes csalódás volt. Az East Festet egyetlen szóval tudnám jellemezni "családias". Igen voltak részegek és bolondok, de a jó dolgokat sosem említik csak mindig a rengeteg szörnyűséget. Jó koncertek, kedves emberek, hatalmas hangulat. Közelebb hozza az embereket és talán sorsfordító élményeket is adhat.
A családommal utazgattam és nyaraltam. Bámulatos, hogy egy országhatár átlépése mekkora extázist tud okozni. Az ottaniak vendégszeretete, kultúrája és nyelve megváltoztathatja az életedet.
ÉS amit a legjobban szeretek a családi nyaralásban, hogy fáradtabban jössz haza, mint ahogy elmész. Ezekért a pillanatokért érdemes élni.
 Az egyetlen, amit sajnálok, hogy a sok új impulzus mellett elhanyagoltam olyan dolgokat amiket szeretek mint az írás és az olvasás. Néha nem volt erőm vagy csak élveztem a semmittevést a sok esemény után. De volt olyan is, hogy leültem de annyi minden volt bennem, hogy képtelen voltam "papírra vetni". Üres, összevissza csacsogásnak tűnt volna.
Röviden és tömören ennyi.


Remélem vagytok még velem páran és velem együtt örültök a gondolatnak, hogy mától egy kis változás áll be a blog életébe. A Mellettem című történetet Wattpadon találjátok meg (https://www.wattpad.com/story/112451526-mellettem ) ,ezen a blogon már csak az életbölcsességeimet találjátok.
Sok puszi nektek <3